Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Tőkebefektetések

nyomtatás

1. Az éves adatszolgáltatás aggregált adatokat tartalmaz – tehát a havi vagy a negyedéves jelentők adatszolgáltatásainak valamilyen összesítéseként értendő –, vagy teljesen más struktúrára épül?

Az adattartalom eltér. Havi (R02 vagy R03) vagy negyedéves (R12 vagy R13) gyakorisággal a tőkebefektetésekkel kapcsolatos tranzakciókról, jövedelmekről és értékpapírokról kell adatokat jelenteni. A tőkebefektetésekről szóló éves adatszolgáltatásban (R29) a külföldi tőkebefektetővel rendelkező adatszolgáltatóknak a saját éves beszámolójukon alapuló, a közvetlen vagy közvetett külföldi tőkebefektetéssel rendelkező adatszolgáltatóknak pedig ezen külföldi érdekeltségeik éves beszámolóján alapuló – év végi állományi, illetve éves forgalmi – adatokat kell jelenteni.

2. Az éves adatszolgáltatás kialakításánál gondolt-e az MNB a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező cégekre?

Természetesen. A vállalatok éves beszámolójának adatain alapuló éves adatszolgáltatást az eltérő üzleti évet választó vállalatoknak mindig az üzleti év szerint kell elkészíteniük. Tárgyév alatt ebben az esetben a naptári évben lezárult üzleti évet értjük, tehát a 2012. június 30-i határidőre a 2011. évben lezárult üzleti évről kell adatokat szolgáltatni.

3. Multinacionális vállalatnál a külföldi anyavállalatnak kifizetett menedzsment díjat ( „management fee”) k ell-e jelenteniük a cégeknek?

A szolgáltatásokra – közöttük a „management fee”-re – vonatkozóan a KSH felé áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség.

Az MNB részére teljesítendő adatszolgáltatásokat a szolgáltatások annyiban érintik, amennyiben az adatszolgáltatónak a tárgyhó (havi jelentőknél) vagy tárgynegyedév (negyedévente jelentőknél) végén a kiszámlázott, de még ki nem egyenlített szolgáltatások miatti követelése vagy tartozása áll fenn nem rezidenssel szemben. Ezek a fizetési mérleg szempontjából kereskedelmi hitelnek minősülnek, és jelentendők az új adatgyűjtésben.

Az anyavállalattal szemben a kiszámlázott „Management fee”-ből eredően fennálló kereskedelmi hiteltartozást a tőkebefektetésekről szóló havi (R02), vagy negyedéves (R12) adatszolgáltatások TBT3 táblájában kell, az ezen adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett adatszolgáltatóknak jelenteniük, míg a C, illetve a D és E szektorokhoz tartozó adatszolgáltatóknak az egyéb befektetésekről szóló havi (R07, vagy R08), vagy negyedéves (R16, vagy R17) adatszolgáltatások BEFT3 (C, vagy DE) táblájában kell a kereskedelmi hitel tartozásaik között jelenteniük.

4. Jól értjük-e, hogy a cash-pool a tőkebefektetések kategóriájába tartozik?

Mivel a cash-pool konstrukció jellemzően vállalatcsoporton belül, a tagok által használt pénzügyi rendszer, így ennél fogva a cash-pool keretében nem rezidenshez kihelyezett pénzeszközök állományát és állományváltozását is – akárcsak a vállalatcsoporton belüli minden további követelést és tartozást, az adatszolgáltató szektorától függően az alábbi adatgyűjtésekben kell jelenteni:

  • amennyiben az adatszolgáltató nem pénzügyi vállalat vagy biztosító, a tőkebefektetések adatszolgáltatásaiban (R02 havi vagy R12 negyedéves),
  • amennyiben az adatszolgáltató egyéb pénzügyi közvetítő vagy pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalat, az egyéb befektetések adatszolgáltatásaiban (R08 havi vagy R17 negyedéves).

5. Hogyan kell jelentenünk a cash-pool ügyleteinket, pontosan mely adatokat kell megadni?

A cash-pool ügyletekből eredően a nem rezidens pool vezetőjével szemben – a hozzá kihelyezett pénzeszközök – fennálló, tárgyidőszak (hó vagy negyedév) eleji és végi követelésállományát kell jelenteni (tartozás estén negatív előjellel), továbbá egy összegben (nettó módon) ezen állomány tárgyidőszaki változását.

6. Jól értjük-e, hogy amennyiben a belföldi banknál vezetett bankszámláink működnek cash-pool rendszerben, akkor is jelentenünk kell az új adatgyűjtésekben?

Igen, amennyiben a cash-pool vezetője – akinek a nevére szóló számlára az adatszolgáltató szabad bankszámlaegyenlegeit átvezetik, illetve akinek a nevére szóló számláról az adatszolgáltató bankszámláit szükség esetén feltöltik – nem rezidens.

Tehát egy cash-pool rendszerben résztvevő adatszolgáltatónak – függetlenül attól, hogy a cash-pool rendszerbe bevont számlái belföldi vagy külföldi banknál vezetett bankszámlák, vagy vállalat által vezetett elszámolási számlák –, akkor lesz jelentési kötelezettsége, amennyiben a cash-pool keretében történő pénzkihelyezése nem rezidens partnerhez történik.

7. Hogyan kell jelentenünk magukat a bankszámlákat, amelyek a cash-pool rendszerbe bevonva működnek?

Az egyéb befektetések adatszolgáltatásaiban kell jelenteni valamennyi külföldi (nem rezidens hitelintézet által vezetett) bankszámlát, függetlenül attól, hogy cash-pool rendszerbe bevontan működnek-e vagy nem.

A külföldi bankszámlákon a tárgyidőszak (hó vagy negyedév) elején és végén fennálló követelés vagy tartozás állományt (számlaegyenleget) kell jelenteni, továbbá egy összegben (nettó módon) ezen állomány tárgyidőszaki változását.

Értelemszerűen, amennyiben a bankszámla zero balance típusú cash-pool rendszerben működik, azaz a bankszámlákat mindig nulla egyenleggel zárják, akkor a bankszámlák tekintetében nem fog fennállni adatszolgáltatási kötelezettség.

(Lásd az Egyéb befektetések témakör alatti kérdéseket.)

8. Hol kell jelentenünk a 10 % alatti vagyoni részesedésünket?

10 %-ot el nem érő vagyoni részesedésüket az adatszolgáltatóknak aszerint kell jelenteniük, hogy az értékpapír formában (azaz részvényben), vagy pedig nem értékpapír formában testesül meg (pl. egy Kft részesedés).

Az értékpapír formában megtestesülő részesedéseket az R04 jelű adatszolgáltatás kitöltésére kötelezett adatszolgáltatóknak kell csak az új, R jelű adatszolgáltatások között jelenteniük (R04 Értékpapír befektetések, ERT1 táblában, amennyiben az adatszolgáltató birtokában van valamilyen részvény, függetlenül attól, hogy az hány %-a a belföldi, vagy külföldi részvénykibocsátó által kibocsátott részvényeknek, az ERT2 táblában pedig minden, általa kibocsátott saját részvény adatait jelentenie kell függetlenül azok birtokosaitól).

A nem értékpapír formában megtestesülő részesedéseket az Egyéb befektetések adatszolgáltatásaiban kell jelenteni (R06, R07, R08, R09, R15, R16, R17 jelű adatgyűjtések, az adatszolgáltató szektorának és az adatszolgáltatási kötelezettség gyakoriságának megfelelően).

A BEFK4 jelű táblában ERESZK kód alatt kell jelenteni a nem rezidens társaságban, nem értékpapírban megtestesülő, 10% alatti vagyoni részesedés (pl. kft-beli részesedés) miatti követelést, a BEFT4 jelű táblában pedig ERESZT kód alatt az adatszolgáltatóban nem rezidens tulajdonos nem értékpapírban megtestesülő 10% alatti vagyoni részesedése (pl. kft-beli részesedés) miatti tartozást.

9. Amennyiben az adatszolgáltató nagy sokaságú vállalatcsoport tagja, minden egyes vállalatcsoporttagról ki kell töltenie az R01 adatszolgáltatást?

Igen, amennyiben az adatszolgáltatónak a Tőkebefektetések havi vagy negyedéves vagy éves adatszolgáltatásában van jelentendő követelése vagy tartozása, vagy egyéb adata, akkor az R01 adatszolgáltatásban a nem rezidens vállalatcsoport tagoknak a törzsadatait, valamint a végső befektető törzsadatait külön-külön táblában jelenteni kell.

10. Beolvadás esetén az átvett állományokat tranzakcióként vagy egyéb változásként kell jelenteni?

Beolvadás, kiválás esetén az átvett/adott állományokat beolvadás esetén az átvevő adatszolgáltatónak, kiválás esetén annak az adatszolgáltatónak, amelyből a kiválás történt, illetve a kiváló társaságnak, amennyiben eléri az értékhatárt az R02/R12 adatszolgáltatások érintett tábláiban oly módon kérjük jelenteni, hogy az átvett állományok az Egyéb változás oszlopban jelenjenek meg. Ebben az esetben kitöltendők a TBK5, TBT5 táblák is, ahol az egyéb változás oka ATSO (átsorolás).

11. Az R02/R12 adatszolgáltatásban AVH kódon a piaci érték, illetve névérték oszlopokban milyen adatot kell jelenteni?

R02/R12 TB01 táblában AVH kódon (Külföldi befektető részesedés szerzése 3. féltől, illetve átruházása 3. félnek) a névérték oszlopban a külföldi befektetőre jutó jegyzett tőkét, a piaci érték oszlopban a tényleges tranzakció értéket kell feltüntetni. Ha a tényleges tranzakció érték nem ismert, az oszlopot üresen kell hagyni.

12. ATAL kódon pontosan mit kell jelenteni?

R02/R03, valamint R12/R13 adatszolgáltatások:

  • TB01/TB02 táblák esetén ATAL kódon kell jelenteni az átalakulással érintett adatszolgáltató esetén az átvett, illetve átadott jegyzett tőke állományából a külföldi befektetőre jutó részt (névérték oszlop,) és az átalakulással érintett adatszolgáltató esetén az átvett, illetve átadott saját tőke állományából a külföldi befektetőre jutó részt (piaci érték oszlop).
  • TB03/TB04 táblák esetén ATAL kódon kell jelenteni az átalakulással érintett adatszolgáltató esetén az átvett külföldi érdekeltség adatszolgáltatóra jutó jegyzett tőke állományát, valamint az átalakulással érintett külföldi leányvállalat átvett jegyzett tőke állományából az adatszolgáltatóra jutó részt (névérték oszlop), és az átalakulással érintett adatszolgáltató esetén az átvett külföldi érdekeltség adatszolgáltatóra jutó saját tőke állományát, valamint az átalakulással érintett külföldi leányvállalat átvett saját tőke állományából az adatszolgáltatóra jutó részt (piaci érték oszlop).