Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Pénzügyi derivatívák

nyomtatás

1. Mely ügyletek számítanak „saját” pénzügyi derivatíva ügyletnek?

Az adatszolgáltatónak a pénzügyi derivatívák adatszolgáltatásaiban (R05 havi vagy R14  negyedéves) a saját, a nem rezidens féllel kötött pénzügyi derivatíva ügyleteit kell jelenteni. A saját ügylet itt azt jelenti, hogy a brókercégeknek, hitelintézeteknek nem kell jelenteniük az általuk ügyfeleik részére, megbízásából, azok kockázatára („számlájára”) kötött ügyleteket. Amikor azonban egy ügyfél megbízása alapján ún. saját számlás ügyletkötésekkel oldja meg a megbízás teljesítését, vagyis, amikor a megbízójával, vagyis ügyfelével köt egy ügyletet és azt lefedezi egy ellentétes irányú ugyanolyan ügylettel, akkor mindkét ügylet saját ügyletének számít, és ezekből a pénzügyi derivatívák adatszolgáltatásaiban a nem rezidens féllel kötött ügyleteit kell jelentenie.

2. Amennyiben cégünk számára külföldi cégcsoporttagunk köt derivatív ügyleteket, azt a  pénzügyi derivatívák adatszolgáltatásában, vagy pedig a tőkebefektetések adatszolgáltatásában kell-e jelentenünk?

Amennyiben a szóban forgó derivatív ügyleteket az Önök részére, kockázatára kötik meg a cégcsoporton belül, akkor az ügyletekkel kapcsolatos, a piaci ár- és árfolyammozgásokból keletkező nyereséget vagy veszteséget cégcsoporton belül jóváírják Önöknek, vagy Önökre terhelik. Ebben az esetben ezen ügyletekből eredő pozíciókat, tranzakciókat Önöknek a pénzügyi derivatívák adatszolgáltatásában (R05 havi vagy R14 negyedéves) kell jelenteniük.

Előfordul azonban, hogy a cégcsoport Treasury szervezete a derivatív ügyleteket a cégcsoport számára, a cégcsoport valamely közös kockázatai fedezésére köti, és egy cégcsoporton belüli nyilvántartási árhoz kötve számítja ki az egyes cégcsoporttagok felé a nyereség-veszteség elszámolásokat. Ez esetben a Trasury-vel szemben fennálló követeléseket, tartozásokat (leszámlázott, még nem teljesített fizetések miatt) nem a pénzügyi derivatívák adatszolgáltatásában kell jelenteni, hanem egyéb követelésként, egyéb tartozásként, amennyiben az adatszolgáltató nem pénzügyi vállalat vagy biztosító, a tőkebefektetések adatszolgáltatásaiban (R02 havi vagy R12 negyedéves),amennyiben az adatszolgáltató egyéb pénzügyi közvetítő vagy pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalat, az egyéb befektetések adatszolgáltatásaiban (R08 havi vagy R17 negyedéves).

3. Amennyiben a derivatív ügyleteket havonta ki kell értékelni, ennek a kiértékelésnek a módszerét tartalmazza-e az útmutató?

A pénzügyi derivatív ügyletek kiértékelésének konkrét módszerét nem korlátozza az MNB, mert többféle, a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszer létezik. Használhatók a számvitelről szóló törvényben, számviteli Kormányrendeletekben a valós értékelésre vonatkozóan megadott módszerek is, ezek szintén megfelelnek a nemzetközi módszertani elvárásoknak. Felhívjuk azonban az adatszolgáltatók figyelmét arra, hogy ezeket az adatokat azoktól célszerű beszerezniük, akik ilyen kiértékelést egyébként is végeznek: üzletkötő, back office, vagy kontrollingos  kolléga; esetleg, amennyiben a vállalatcsoporton belül egy külföldi Treasury végzi az üzletkötést az adatszolgáltató részére, akkor ott ezek az információk bizonyosan rendelkezésre állnak, az információ áramlást, vagyis a hó végi kiértékelt pozíciós adatok bekérését kell az adatszolgáltatónak megoldania.

4. Mivel a derivatív adatokat országonként kell megadni, kérdés, hogy amennyiben a vállalatcsoportunk Treasury központja köti az ügyleteket számunkra, az ő országkódja megfelelő-e? Honnan tudjuk a partner országkódját?

Minden esetben annak az országnak a kódját kell megadni, amellyel szemben a követelés vagy tartozás fennáll. Amennyiben olyan derivatív ügylet kerül jelentésre, amelyet Treasury központ kötött, akkor az ügyletben érintett külföldi partner, tőzsdei ügylet esetén a tőzsde országkódját kell jelenteni. Ebben az esetben a Treasury központtól kell a szükséges információt beszerezni.

5. Az R05/R14-es adatgyűjtés adatait forintosítva kell jelenteni. Olyan vállalatnak, akinek a könyvvezetés devizaneme EUR, milyen árfolyamon kell átszámítania az adatokat?

Az adatokat forintban kell jelenteniük azoknak a vállalatoknak is, amelyek forinttól eltérő devizanemben vezetik könyveiket. Az átszámítás forintra bármely, az adatszolgáltató által célszerűnek ítélt árfolyamon megtörténhet (pl. a tárgyidőszak végi, esetleg a tranzakció időpontjában érvényes MNB középárfolyamon, vagy valamilyen átlag árfolyamon stb.)

6. Kell-e szerepeltetni a pénzügyi derivatíva adatszolgáltatásokban a hó közben keletkezett és le is zárult ügyleteket?

Igen, a hó közben keletkezett és lezárult pénzügyi derivatíva ügyleteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban. Az R05/R14 jelű adatszolgáltatásokban az állományokat ugyan nem, de a tranzakciókat, illetve átértékelés összegét érintik a jelentési időszakban megnyílt és le is zárult ügyletek. Ezek tranzakcióit a megfelelő táblákban kell jelenteni (nyereséggel lezárult ügylet esetében a DERK, veszteséggel zárult ügylet esetében pedig a DERT táblában), s ugyanezen összeggel módosul az átértékelés összege is.