Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

nyomtatás

1. Pénzügyi vállalkozásunk negyedévente rendszeresen készít mérleg- és eredmény-kimutatási jelentést a PSZÁF felé, ugyanakkor van egy KSH-nak szolgáltatandó speciális formátumú mérlegjelentésünk is. Amennyiben ezen kívül az MNB felé is kell negyedéves mérlegadatokat közölnünk, ez túlzott nehézséget jelentene. Ha van kapcsolat a statisztikai szervek között, akkor esetleg nem tudják-e közösen felhasználni az általunk szolgáltatott adatokat?

Tájékoztató mérlegadatokat az MNB kizárólag a nem pénzügyi vállalatoktól kér (R19 Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai adatszolgáltatás), ezen belül is csak azoktól a nem pénzügyi vállalatoktól, amelyek a jegybank felé F97 (Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai) adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezettek.

2. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló adatszolgáltatásban (R19) negyedéves gyakorisággal jelentendő eredményadat mennyire számít, mennyiben szükséges a fizetési mérleghez?

A fizetési mérlegben a külföldi tulajdonosra jutó eredményt nem az osztalék megszavazásának vagy kifizetésének időpontjában kell elszámolni, hanem folyamatosan, az eredmény keletkezésével párhuzamosan. A nemzetgazdasági szintű eredmény becsléséhez van szükség az előzetes eredményadatokra, amely – értelemszerűen – becslés is lehet. Bár az adatokat céges szinten kérjük, a becslést a teljes nemzetgazdaságra végezzük el. A kapott adatot felhasználjuk mind a folyó fizetési mérlegben (jövedelem sor), mind a pénzügyi mérlegben (közvetlen tőkebefektetés). Utóbbi esetben úgy számoljuk el, mintha plusz tőkebefektetés történt volna, amely akkor csökken, ha a tulajdonosok ténylegesen döntenek az eredmény felosztásáról, azaz az osztalékfizetésről.

3. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló adatszolgáltatásban (R19) a nyereségszám becslése, majd utána a konkrét adatszolgáltatások pontosítása mérhetetlen terhet jelentenek a vállalkozások számviteli szakemberei számára.

Az R19 adatszolgáltatás esetében – amint ezt a kitöltési útmutató is tartalmazza – az MNB elfogadja adatszolgáltatók által becsült adatokat, amelyeket a későbbiekben nem kérünk módosító adatszolgáltatások teljesítésével pontosítani. (Ez egyébként kivétel az MNB rendelet általános előírásai alól!)

4. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló adatszolgáltatásban (R19) mi alapján kell beállítani a nyereségszámot, továbbá IFRS szerint például lehet-e a kért adatokat közölni?

A magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartások és beszámolók alapján előálló, illetve – negyedéves számviteli zárás hiányában – ezek figyelembevételével becsült adatokat kérünk.

5. A negyedéves gyakoriságú adatszolgáltatások beküldési határideje a tárgynegyedévet követő hó 10. munkanapja. A nem pénzügyi vállalatok tájékozató mérlegadatairól szóló negyedéves adatszolgáltatásban (R19) jelentendő eredményadattal kapcsolatban eddig az időpontig nem kivitelezhető, hogy az adatszolgáltató a döntéshozókon, a tulajdonos képviselőin keresztülvigyen egy becsült eredményszámot.

A nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatainak (R19) negyedéves adatszolgáltatás beküldési határideje – eltérően az egyéb negyedéves adatszolgáltatásoktól - nem a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapja, hanem a tárgyidőszakot követő hónap 30. napja.

6. Az R19-es adatgyűjtést olyan vállalatnak, akinek a könyvvezetés devizaneme EUR, milyen devizanemben kell jelentenie? Ha forintban, akkor milyen árfolyamon kell átszámítania az adatokat?

Az adatokat forintban kell jelenteniük azoknak a vállalatoknak is, amelyek EUR-ban vezetik könyveiket s a mérleg, s a főkönyvi adatok is csak EUR-ban állnak rendelkezésükre. Az átszámítás forintra a tárgyidőszak végi MNB középárfolyamon, vagy más, elszámolásaikban, nyilvántartásaik vezetése során használt árfolyamon (pl. számlavezető bank tárgyidőszak végi deviza-középárfolyama) történhet.

7. TAJ, illetve MAFA, KAFA táblákban forgalmi vagy állományi adatot kell jelenteni?

TAJ tábla: A mérlegadatokra kérdez rá, a magyar számviteli szabályok szerinti időszak végi záró állapotot kérjük jelenteni. 

MAFA és KAFA táblák: A negyedévi (3 havi) összesített forgalmi adatokat kérjük jelenteni.

MAFA, KAFA táblákra vonatkozó kérdések

8. Mit jelent a 250 millió Ft értékhatár?

A MAFA, illetve KAFA táblában a Magyarországon,  illetve külföldön bejegyzett ÁFA-regisztráción keresztül bonyolított negyedéves forgalom értékhatára meg kell hogy haladja  a 250 millió Ft-ot külön-külön táblánként. Az adatszolgáltatónak a negyedéves forgalmat kell vizsgálnia. Ha pl. az I. negyedévben egyik táblában sem éri el az értékhatárt, akkor a MAFA, KAFA tábla nemleges. Ha a II. negyedévben eléri az értékhatárt, akkor jelent valamelyik táblában, és akkor a III. és IV. negyedévben is jelentenie kell (függetlenül attól, hogy a III. negyedévben esetleg nem éri az értékhatárt).

9. Cégcsoport tagokat kell az adatszolgáltatónak vizsgálnia?

Nem. Az adatszolgáltatás elsődleges kritériuma, hogy a partner ÁFA-regisztráció legyen, a MAFA táblában nem rezidens vállalatok Magyarországon létrehozott ÁFA-regisztrációk, a KAFA táblában pedig rezidens vállalatok (alapesetben maguk az adatszolgáltatók) által külföldön létrehozott ÁFA-regisztrációk.

10. A szolgáltatásokat is jelenteni kell?

A szolgáltatás forgalmat a KSH számára kell jelenteni az OSAP 1470-es adatszolgáltatásban, az R19-ben ezeket nem kérjük feltüntetni.

11. Milyen árfolyamon kell forintosítani az adatokat?

Elfogadjuk az adatszolgáltató nyilvántartásában szereplő árfolyamokon történő forintosítást, de ebben az esetben az egyszerűsítés érdekében elküldjük a rendszerünkben szereplő devizanemekre a havi átlagárfolyamok egyszerű számtani átlagaként számított negyedéves átlagárfolyamokat.

12. A MAFA és a KAFA táblákban bruttó vagy nettó árakat kell megadni?

A nettó, azaz ÁFA nélküli értékeket kérjük jelenteni.

13. Mikor kell kitölteni a nem rezidens vállalkozásra vonatkozó adatokat?

Ha a kiviteli vámokmányokat a cég a saját nevében állította ki, de a kísérő számlát a cégcsoportba tartozó nem rezidens partner nevében állítják ki a külföldi partner részére (a két számla értéke általában különböző).

14. A KAFA táblában a külföldi ÁFA-regisztráció mellett meg kell-e országonként bontani a nem rezidens vevőket?

Az országkód csak a külföldi ÁFA-regisztrációra vonatkozik, az egy ÁFA-regisztrációhoz kapcsolódó vevők forgalmát össze kell adni.

15. A KAFA táblában minden, külföldi ÁFA-regisztráción keresztül bonyolított termékforgalom jelentendő?

Az R19 KAFA táblában kizárólag a Magyarországot érintő forgalomnak kell szerepelnie, a Magyarországot nem érintő forgalom az OSAP 1470-es adatszolgáltatásban jelentendő.

16. A MAFA tábla "d" (termék értékesítés) és "e" (bérmunkadíj) oszlopában mit kell jelenteni, lehet-e egyenlő a két adat?

A MAFA tábla "d" oszlopában a bérmunkában készített termékek bruttó értékét, az "e" oszlopában pedig annak a nettó értékét, azaz a kapott bérmunkadíjat kell jelenteni, a kettő nem lehet egyenlő.