Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Általános kérdések

nyomtatás

1. Mi a célja a fizetési mérleg adatszolgáltatásnak?

Az adatszolgáltatás célja a fizetési mérleghez, valamint a kapcsolódó állományi statisztikákhoz szükséges információk összegyűjtése. A fizetési mérleg olyan statisztikai kimutatás, amely az adott gazdaság (esetünkben Magyarország) szempontjából rezidens és nem rezidens gazdasági szereplők között (egy meghatározott időszakban) lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. Ehhez a statisztikához szorosan kapcsolódik az állományi szemléletű, külfölddel szembeni befektetési pozíció, amely a nem rezidensekkel szembeni pénzügyi követelés és tartozás állományokra vonatkozó statisztikai információkat foglalja össze.

2. Hogyan szolgálja az adatgyűjtési rendszer az ország érdekeit?

Alapvető nemzetgazdasági érdek, hogy a fizetési mérlegre vonatkozó adatok jó minőségűek legyenek. Többek közt ezen információk alapján születnek különféle gazdaságpolitikai döntések, külföldi tőke- és pénzügyi befektetések. Ezen kívül az EU-csatlakozással hazánk az Unió intézményei valamint az Európai Központi Bank felé irányuló statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettséget vállalt. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyre bonyolultabbá válásával a korábbi, alapvetően a banki átutalásokra épülő rendszer már nem tudja a megfelelő minőségű információkat szolgáltatni. Ezért lépett életbe 2008-tól egy összefüggő, a párhuzamosságokat elkerülő, a vállalati számviteli nyilvántartásokra épülő, a fő összefüggéseiben könnyen megérthető, közvetlen jelentéseken alapuló új adatgyűjtési rendszer.

3. Hogyan használják fel a jelentésre kötelezett cégek adatait?

A jelentésre kötelezett cégek adatait a jegybank az adatfeldolgozás után aggregáltan, egyedi azonosításra alkalmatlan módon publikálja az MNB honlapján, illetve továbbítja a különböző nemzetközi szervezetek (EKB, Eurostat, IMF, Világbank) felé. A publikációkból tehát a jelentő gazdasági szervezetekre vonatkozó egyedi adatokat nem lehet azonosítani, azokra nem lehet visszakövetkeztetni.

4. Az adatszolgáltatók által jelentett adatokhoz ki fér még hozzá az MNB-én kívül?

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) meghatározza a statisztikai célt szolgáló, a természetes és a jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adat, azaz az egyedi adat védelméhez szükséges rendelkezéseket.

A védelem egyrészt azt jelenti, hogy az egyedi adat csak statisztikai célra használható, másrészt azt is, hogy az mással csak akkor közölhető, és abban az esetben adható át, valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató előzetesen írásban hozzájárult. Az Stt. – a főszabály alóli kivételként – taxatíve határozza meg azon eseteket, amikor az egyedi adat az adatszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül is átadható, illetve nyilvánosságra hozható.

5. Milyen segítséget tud adni a jegybank a cég külföldi tulajdonosai részére, hogy ők is megértsék a magyar jogszabályok által előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket? A felkészülésben a legnagyobb problémát ugyanis a hazai törvényeink megismertetése okozza.

Az adatszolgáltatásokat elrendelő MNB rendelet, az adatszolgáltatások jogszabályi háttere, maguk az adatszolgáltatások és kitöltési útmutatóik angol nyelven is elérhetők a jegybank honlapján a http://english.fma.mnb.hu/ alatt. Ezen kívül az egyes külföldi jegybankok gyakorlata közvetlen linkkel is elérhető ugyanezen minisite-ról.

A statisztika_fm@mnb.hu e-mail címen pedig bármilyen, az új fizetési mérleg adatszolgáltatásokat érintő témában angol nyelven is tájékoztatást kérhetnek.

6. Az MNB által havi adatszolgáltatásra kijelölt gazdasági szervezeteknek mind a hat témában kell-e adatszolgáltatást készíteniük, vagy lehetséges, hogy ennél kevesebb, esetleg csak egy témában?

A havi adatszolgáltatásra kijelölt gazdasági szervezeteknek kötelezően, havi gyakorisággal kell adatszolgáltatást teljesíteniük az alábbi öt tárgykörben:

  • tőkebefektetések (R02 vagy R03, és ezekhez kapcsolódóan R01)
  • értékpapír befektetések (R04)
  • pénzügyi derivatívák (R05)
  • egyéb befektetések (R06 vagy R07 vagy R08 vagy R09)
  • viszonzatlan átutalások, eszmei szellemi javak (R11).

Amennyiben a fenti adatszolgáltatások esetében – valamely téma vagy valamely időszak tekintetében – nincs jelentésköteles adatuk, akkor nemleges adatszolgáltatást kell teljesíteniük! Kivétel az R02 és R03 Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása, amelynek TRH tábláját minden esetben ki kell tölteni, ebből kifolyólag az adatszolgáltatás nem lehet nemleges.

A fentieken kívül a hatodik témakörben – a havi jelentők közül – a nem pénzügyi vállalatok kötelezettek tájékoztató mérlegadatok (R19) teljesítésére, de csak negyedéves gyakorisággal (kivéve azon vállalatok, amelyek F97 jelű adatszolgáltatást teljesítenek).

(A havi jelentésre kijelölt adatszolgáltatók érintettek lehetnek egyes további - R10, R20, R21, R22, R24, R27, R28 – adatszolgáltatásokban is, lásd az MNB rendelet 1. számú mellékletében leírt értékhatárokat és egyéb feltételeket!)

7. Ha valaki nem szolgáltat adatot, milyen szankcióval kell számolnia?

Amennyiben az adatszolgáltató az MNB többszöri megkeresése után sem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének – mellyel rontja Magyarország fizetésimérleg-statisztikájának minőségét –, a jegybank a kialakított rend szerint jár el. A figyelmeztető, felhívó levelek, a személyes konzultáció eredménytelensége után helyszíni ellenőrzésre, és akár pénzbírság kiszabásának kezdeményezésére is sor kerülhet.

8. Van-e olyan kapcsolattartó személy az MNB-ben, aki kérdés esetén segítséget tud nyújtani az adatszolgáltatásokkal kapcsolatban?

Az MNB azt a jelenleg is jól működő gyakorlatát kívánja folytatni, hogy a fizetési mérleg előállításához adatot szolgáltató gazdálkodó szervezetekkel, referensek tartják a kapcsolatot minden témában, akihez az adott adatszolgáltatással kapcsolatos kérdésekkel fordulni lehet. A kérdéseket e-mailen (statisztika_fm@mnb.hu) is el lehet juttatni a jegybankba.

9. A jelentésre kötelezett mintegy 3000 vállalkozás közül milyen módszer szerint kerül kiválasztásra az, hogy kinek kell havi gyakorisággal jelentenie? Milyen időközönként vizsgálja felül a jegybank az adatszolgáltatói kört?

A havi jelentők kiválasztásának alapjául az MNB fizetési mérleg regiszterében található információk szolgálnak. A kiválasztás elve,  hogy  a havi jelentők a kérdőívek által megfigyelendő instrumentumok tekintetében megfelelő mértékű lefedettséget biztosítsanak a nemzetgazdasági aggregátumok előállításához.

Az MNB a havi jelentők körét ezen kritériumnak megfelelően évente jelöli ki. A kijelölés az adott évre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget jelent.

Ezen kívül természetesen, ha a helyzet úgy kívánja, lehetőség van a havi adatszolgáltatók körének évközi változtatására is. Tehát a jegybank szükség esetén (pl. új vállalat létrejötte esetén) kijelölhet új adatszolgáltatókat havi gyakoriságú jelentésekre év közben is.

10. Az adatszolgáltatók informatikai rendszereinek fejlesztéséhez tud-e a jegybank segítséget nyújtani a vállalatok részére?

Az MNB a számviteli nyilvántartási szoftverek fejlesztéséhez annyiban tud segítséget adni az adatszolgáltatóknak, hogy olyan technikai segédleteteket jelentet  meg  minden egyes adatszolgáltatáshoz („Egyedi ellenőrzési szempontok” címmel), amelyek tartalmazzák az adatszolgáltatásra vonatkozó valamennyi logikai és tartalmi összefüggéseket, kötelező egyezőséget, a táblák mezőire vonatkozó számítástechnikai követelményeket.

Azt, hogy az adatszolgáltatók a kért adatok előállításához tudnak-e automatikus lekérdezéseket végezni az alkalmazott rendszereikből, illetve szükséges-e, megvalósítható-e az erre irányuló informatikai fejlesztés, az adatszolgáltatóknak maguknak kell felmérniük.

11. Elektronikus adatszolgáltatás esetén milyen fájl formátum lesz használható?

Az MNB két formátumban fogad be az adatszolgáltatóktól adatgyűjtéseket: xml és csv kiterjesztésben. A pontos fájlszerkezetet az MNB rendelet melléklete tartalmazza.

12. Elektronikus adatszolgáltatás esetén lehet-e majd a beküldés előtt egy olyan ellenőrzési folyamatot végrehajtani, hogy jól töltöttük-e ki az adatszolgáltatásokat?

Az adott adatszolgáltatáson belüli kötelező formai és tartalmi egyezőségeket az EBEAD rendszer (az MNB elektronikus adatbefogadó rendszere) automatikusan fogja ellenőrizni, és az adatszolgáltató addig nem is tudja majd elküldeni az adatszolgáltatást, amíg az ellenőrzés hibát jelez (a rendszer automatikus hibajegyzéket küld a felhasználó részére).

13. Az adatokat milyen szempont szerint kell megadni a kérdőívekben? A különböző országokban lévő partnerek, vevők, szállítók esetében vevőnként, szállítónként, országonként, vagy devizánként kell az adatszolgáltatást teljesíteni?

A tőkebefektetésekről szóló adatszolgáltatásokban partnerenként és devizanemenként kell megadni a külföldi közvetlen tőkebefektetőkkel, külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel, külföldi fióktelepekkel és az egyéb külföldi vállalatcsoporttagokkal szembeni követeléseket ill. tartozásokat. (Amennyiben egy vállalkozásnak pl. 80 vállalatcsoporttaggal van kapcsolata, akkor azt 80 partnerre bontva kell jelenteni a tőkebefektetések havi és negyedéves adatszolgáltatásaiban.) Az egyéb befektetésekről szóló adatszolgáltatásokban országonkénti és devizanemenkénti összesítésben kell megadni a vállalatcsoporton kívüli nem rezidens felekkel szembeni követeléseket és tartozásokat. (Tehát amennyiben egy vállalkozásnak egy országban van 80 cégcsoporton kívüli partnere, azokat nem kell egyesével legyűjteni, ugyanakkor, ha az analitikus nyilvántartások lekérdezése alapján könnyebbséget jelent a partnerenkénti adatszolgáltatás, erre szintén van lehetőség.)

14. Több olyan vevőnk van, hogy pl. német a székhelye, viszont három adószámmal állít ki nekünk számlát (pl. van angol, német meg egy harmadik adószáma is). Ez esetben mi dönti el, hogy a partnerrel kapcsolatos adatokat mely országra vonatkozóan kell jelenteni?

A partner országát a nem rezidens partner székhelye alapján kell meghatározni. (Függetlenül az adószámoktól.)

15. Az új adatszolgáltatásokban a külföldi fióktelep ügyleteit is kell-e jelenteni?

A külföldi fióktelep a fizetésimérleg-adatszolgáltatásokban nem rezidensnek, az adatszolgáltató 100%-os tulajdoni hányadában lévő külföldi tőkebefektetésnek minősül. Az adatszolgáltató külföldi fiókteleppel kapcsolatos ügyletei ennél fogva a tőkebefektetések havi (R02 vagy R03) vagy negyedéves (R12 vagy R13) adatszolgáltatásaiban jelentendők. A külföldi fióktelep nem rezidensekkel kapcsolatos ügyletei az adatszolgáltatásokban nem jelentendők, kivétel ez alól az R19 jelű adatszolgáltatás (Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai), amely esetén a jelentendő adatokból nem kérjük kiszűrni a fióktelepekhez kapcsolódó állományokat.

16. Amennyiben utólag hibát észlelünk a korábban beküldött adatszolgáltatásunkban, van-e lehetőség annak módosítására?

Igen, lehetőség van módosított adatszolgáltatás beküldésére, az eredetileg beküldött adatszolgáltatás a START-ban Érvénytelen, a módosított adatszolgáltatás Érvényes státuszú lesz.

17. Honnan tudja egy gazdasági szervezet, hogy kötelezett-e valamely adatszolgáltatás teljesítésére?

Az MNB rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, hogy mely gazdasági szervezetek kötelezettek adatszolgáltatások teljesítésére. Egyes adatszolgáltatások esetében

  • az MNB jelöli ki az adatszolgáltatókat (írásban értesíti őket a kötelezettségről),
  • a gazdasági szervezeteknek maguknak kell megállapítaniuk, hogy a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott feltételek - ennél fogva adatszolgáltatási kötelezettség - rájuk nézve fennáll-e,
  • a melléklet nevesíti az adatszolgáltatásra kötelezetteket (pl: MÁK).

18. Honnan tudhatja egy gazdasági szervezet, hogy az MNB fogalomhasználata alapján mely gazdasági szektorba tartozik?

Az MNB rendelet 2. számú mellékletének I/A. pontja alatt elérhető az MNB által használt szektor csoportok leírása, és a szektor meghatározás módja.

19. Mit kell tenni, ha az adatszolgáltatás teljesítésére köteles gazdálkodó szervezetnek az adott időszakra vonatkozóan valamelyik adatszolgáltatás egyes tábláiban, vagy egyetlen táblájában sincs jelentésköteles adata?

Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása (azaz minden táblája) nemleges, ekkor a „bizonylat jellege” mező értéke „N”.

Minden jelentett táblára a nem beküldött sorok (illetve a beküldött sorok adatot nem tartalmazó celláinak) adatait üresnek veszi a rendszer.

20. A nyitó állományokat is tartalmazó táblák esetében e nyitó állományok értéke nulla legyen az első adatszolgáltatásban, vagy pedig valamilyen módon ezeket is meg kell képezni?

Első alkalommal történő adatszolgáltatás során sem nulláról kell indítani a jelentéseket, hanem meg kell állapítani a nyitó állományok összegét (instrumentumonként az útmutatókban megadott módon, számviteli, vagy egyéb, analitikus nyilvántartások szerint, a pénzügyi derivatívák esetében pedig a nyitó időpontra elvégzett kiértékelés alapján). Minden további adatszolgáltatásban a jelentési időszak nyitó állományának meg kell egyeznie az előző időszak záró állományával.

21.  Felszámolás, végelszámolás esetén kell-e küldenie havi/negyedéves adatszolgáltatásokat?

Felszámolás esetés a cég megszűnéséig kérjük a havi/negyedéves adatszolgáltatások beküldését.